Mint ahogyan az ilyenkor szokásos, a cég tevékenységének megismerése, valamint a telephely alapos feltérképezése után kézbe vettem az aktuális kötvényeket. Az adatok áttanulmányozása, illetve a helyszínen tapasztaltak összevetése után meg kellett állapítanom, hogy a kollégák majdnem kifogástalan munkát végeztek. De mégis elkövettek egy „aprócska” hibát. Indokolatlanul eladták ismerősömnek az árvízkockázatot. Miután városunk legmagasabb pontján, természetes víz – folyó vagy tó – csak fényképen fordul elő, nem esett nehezemre indokolni a szerződés aprócska hibáját. A szerződést a valóságos kockázati viszonyoknak megfelelően átdolgoztuk, ezáltal megtakarítottunk egy kis pénzt a cég számára.

Mit is jelent ez a fogalom?

Nézzünk például kettő családi házat. Mindkettő azonos technológiával, azonos nagyságú, egy időben épült, lakás céljára szolgáló új épület.

A épület: kiemelt város, kiemelt kerületében, kiváló telken, folyóra és erdőre néző panorámával, stb…
B épület: munkanélküliséggel sújtott aprófalvas település, nehezen megközelíthető, rossz úthálózat, lepusztult környék, stb…

Tekintettel az azonosságokra, mindkettő épület építési költsége az egyszerűség kedvéért legyen 50.000.000,-Ft.
Figyelembe véve a különbségeket,
A épület forgalmi értéke: 80.000.000,-Ft
B épület forgalmi értéke: 30.000.000,-Ft
És mégis, ha korrekt biztosítást kívánunk erre a kettő épületre kötni, a biztosítási összeg mindkettő épület esetében: 50.000.000,-Ft. Jelen esetben az épület építési költsége megegyezik a biztosítási összeggel.

Mindez azért, mert az újérték biztosítás esetén a biztosító a károsult vagyontárgyak káridőponti újra-beszerzési illetve újraelőállítási értékének megfelelő kártérítést nyújtja. Az új érték a vagyontárgy újraépítési, új állapotban történő beszerzési költsége.